A fenti történet, amelyre előző bejegyzésemben hivatkoztam, még nem ért véget. Azt szokták mondani, hogy az abszurd előtt fejelt kell hajtani. Kapálózni lehet ellene, felhördülni, de egyet nem lehet: vitatni, hogy létezik. Márpedig létezik és a négy muskétás, valamint társaik is megtapasztalhatták.
Az történt ugyanis, hogy Richelieu bíboros új számokat húzott elő a kalapból. Szerinte korábban a csapat 3900 eurót termelt és 2200 euróba került a szállásuk. Öt főnek két hónapra.
A mostani verzió, a rendezői változat szerint, a keresményük 4500 euró, ám a szállás költsége már 5200 euróra nőtt. A kérdés ezután csak annyi, hogy...
- vajon a Waldorf Astoriában foglaltak helyet a csapatnak?
- Vajon, miért nem lehetett tisztázni előre, hogy a vadkeleti teljesítménybérek miatt még a szállodai szoba árát sem lehet megkeresni?
- Vajon, hogyan van az, hogy ugyanabból az Excel táblázatból, homlokegyenest mást lehet kihozni több alkalommal is?
- S végül egy igazán releváns kérdés: ha egy vállalkozó olyan nagyformátumú, mint Richelieu bíboros, hogyhogy nem tudja, hogy a dolgozót itthon legalább minimálbér kell, hogy megillesse? Függetlenül mindentől...
Most azonban a helyzet az, hogy a csapat tartozik neki 700 euróval...
